Orsók feederbothoz – kezdőknek

Korábban már szót ejtettünk az első feederbotról, beszéljünk most kicsit a rá való orsókról. Egy kezdő számára a megfelelő orsó kiválasztása nem egyszerű. A méret, fékrendszer, hajtókar, áttétel, dobátmérő, csapágyszám, a szerkezet, a tömeg, az egyes fődarabok anyaga, a márka vagy az ár kérdése mind-mind olyan dolog, ami gondolkodásra készteti az embert. Hogyan válasszunk? Melyik dolog fontos, melyik kevésbé? Ismerkedjünk meg az alapfogalmakkal, s ezen keresztül ígérem, eljutunk odáig, hogy nem állunk majd teljesen tanácstalanul az orsók állványát nézegetve vagy a webáruház képei, termékleírásai közt böngészve.

Az a tapasztalatom, hogy a piacon sokkal több a jó feederbot, mint a jó orsó. A jó fogalma a botoknál elég szubjektív, sok függ a pecás ízlésétől, az orsóknál sokkal inkább objektív a dolog. Legyen tartós, mérete illeszkedjen a felszerelés többi részéhez, legyen jó futása, fékrendszere, ne bántsa a zsinórt és a támogassa a felmerülő speciális igényeket (pl. távdobás). Ha mindezt tudja, akkor az jó. Nézzük az egyes tulajdonságokat külön-külön. Aztán a végén csak összeáll majd belőlük egy-egy konkrét orsó.

Egy dologra az elején felhívom a figyelmet: A horgászorsó nem egy űrrakéta, nem korunk tudományának csúcsteljesítménye. Csupán egy egyszerű használati tárgy. Sem a fordulatszám, sem az orsónkat érő terhelés nem állítja a mérnököket kihívás elé. Ha megfelelő anyagokból, megfelelő pontossággal, a szerkezetben jól elhelyezett néhány minőségi csapággyal rakják össze és a horgásztól megkapja a minimális odafigyelést, gondosságot, úgy akár évtizedekig elláthatja feladatát. Ha nem így történik, akkor valami hiányzott a felsoroltakból. Egy feederorsóba nem kell 12 csapágy, a NASA által fejlesztett pillekönnyű ház, magnézium rotor, kényszerlégkeveréses fékrendszer, meg nem tudom milyen egyéb feneség. Ezeket inkább reklámszakemberek tervezték, semmint mérnökök. Ennél sokkal egyszerűbb dolgok a fontosak. Például a zsír (már az orsón belül), hogy mást ne mondjak.

A méret

Az orsók méretének besorolására nincs egyezményes rendszer. Régebben a dob tárolókapacitásának megfelelően 20-as volt az a kurbli, aminek a dobjára 100 méter 0,20 mm-es madzag fért el. Értelemszerűen a 30-as méret dobjára 100 méter 0,30 mm-es, és így tovább. Azóta a különböző formájú (széles, sekély, távdobó stb.) dobok megjelenésével ez a besorolás már nem feleltethető meg a tényleges tárolókapacitásnak, de azért – a távdobó orsók kivételével – ma is egész jól használható. Az egyes számok már nem konkrét tárolókapacitást jelentenek, inkább csak arányokat. A 10-20-30-as méretek jelentik a kicsit, a 40-50-60-as méretek a közepeset és e fölött jönnek a nagyméretű orsók.

A cégek azért belevisznek egy kis csavart. A Shimano például a 25-ös méretre azt mondja, hogy 2500-as, a 40-esre azt, hogy 4000-es. A Mitchell ugyanúgy. A Daiwa szintén ezresekkel jelöli a méreteket, de az ő méretsoruk kicsit el van tolódva, náluk 2500-as méret nagyobb, mint a Shimano hasonló jelölésű orsója. Az ABU maradt a 10-es, 20-as stb. jelöléseknél. Megint mások a tízes jelölés elé odatesznek még egy számot, ami az adott sorozatra, vagy a csapágyszámra utal, így lesz, mondjuk a 940-es jelölés egy kilenc csapágyas, 40 méretű orsón.

A feederezésnél az alkalmazott zsinórok vastagsága egy viszonylag szűk sávban mozog. Az esetek 95 %-ában a madzag nem lesz vékonyabb, mint 0,16-os és nem lesz vastagabb, mint 0,25-ös. Ez nem indokolja, hogy 20-as mérettől a 80-asig bejátsszuk az egész pályát. Mégis vannak szituációk, amiben majdnem ilyen szélsőséges eltéréseket javasolnak. Miért?

Az orsó mérete számos tulajdonságot meghatároz. A méret növekedésével általában nő a zsinórtároló kapacitás, nő a dob átmérője, nő az egész szerkezet ereje, terhelhetősége és nő az orsó tömege is. A dob átmérőjének növelése kedvez az elérhető dobástávolságnak. A szerkezet ereje fontos ott, ahol nagy tömegeket dobálunk (folyóvízi peca), vagy nagy energiával dobjuk el a végszereléket (távdobás). Az orsó tömege – ésszerű határok közt – kevésbé fontos, hisz a feederbot nincs állandóan a kezünkben. Használjuk hát a legnagyobb méretű orsót, ami még harmonizál a felszerelés többi részével. A túlzásokra rá fogunk érezni!

Első- vagy hátsófék

A magam részéről elkötelezett elsőfék-párti vagyok. Azért kedvelem jobban az elsőféket, mert az általában szélesebb határok közt, finomabban állítható, mint a hátsó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hátsófékes orsók ne lennének alkalmasak feederezni. Pickerbotra, finom feederbotra inkább kisméretű elsőfékes orsót javasolnék, ha hátsófékes, úgy abból ilyen pálcára egy harcifékkel kiegészített változatot. A közepes vagy erősebb feederekhez, vastagabb zsinórokhoz lényegében mindegy, ízlés kérdése.

Az elsőfék kialakításánál fogva érzékenyebb a nedvességre, szennyeződésekre. A hátsófék, lévén az orsóházon belül kerül elhelyezésre, ilyen dolgokra nem érzékeny. A dob cseréje a hátsófékes orsóknál csupán egy mozdulat. Viszont rendellenes működése esetén szét kell szedni a kurblit, ami sokak számára (nekem is) azt jelenti, hogy szakember kell hozzá.

Kiegészítő fékrendszerek: nyeletőfék, harci fék, gyorsfék

A nyeletőfék egy a főféktől független, önálló fékrendszer. Kapcsolója jellemzően az orsóház hátsó-fölső részén található. Ha bekapcsoljuk, a zsinór könnyen lehúzható a dobról, egy előre beállított, finom fékerő ellenében. Teljesen függetlenül attól, hogy a főféket milyen erősre állítottuk be. Ezzel megakadályozható, hogy a hirtelen megiramodó hal lerántsa a botot az ágasról. Ha a nyeletőfék kapcsolóját visszaváltjuk vagy a hajtókart megtekerjük, a nyeletőfék kikapcsol és újra a főfék lép működésbe. A nyeletőfék erősségét az orsóház hátulján lévő gomb vagy gyűrű elforgatásával tudjuk beállítani. A nyeletőfékes orsó fő fékrendszere lehet első- vagy hátsófék egyaránt.

Harci fékkel jellemzően kisméretű, hátsófékes orsókon találkozunk. Az orsóház hátsó részén található kart jobbra vagy balra elforgatva a főfék beállítását tudjuk bizonyos tartományon belül módosítani: erősíteni vagy gyengíteni. A fárasztás során egy gyors mozdulattal tudunk kisebb fékerőt beállítani (nem a főfék beállító gombját kell finoman kattogtatni) és egy mozdulattal vissza is állítani azt az eredeti értékre. És fordítva. A fékerőt kb. 30-40%-kal tudjuk módosítani ezzel, mindkét irányba. Harci fékkel ma kizárólag a Shimano orsóin találkozunk, de volt más cég is már, aki alkalmazta.

A gyorsfék (Baitrunner Spool, dobba épített nyeletőfék) nevében a nyeletőfékre, működési módjában inkább a harci fékre emlékeztet. Az orsó dobján egy kisebb és egy nagyobb gombot találunk, bár ez utóbbit formája okán akár karnak is nevezhetjük. A hagyományos fékcsillag szerepét a középső, kisebb gomb látja el. Ezzel rögzítjük a dobot és beállítjuk a fékerőt. A nagyobbik gomb a kicsitől függetlenül mozgatható. Nem tekerhető teljesen körbe, csak kb. 270 fokban forgatható el. Ezzel a nagyobb karral, a kis gombbal beállított fékerőt tudjuk módosítani: erősíteni vagy gyengíteni. A fékerő kb. 50%-os mértékben változtatható ezzel. Gyorsfékkel nagydobú, távdobó orsókon találkozunk.

A hazai pecások, így a feederezők többsége is szívesen horgászik két bottal. Én úgy vélem, hogy ez sokszor nem ad hozzá az eredményességhez (egy bottal ugyanannyit vagy majdnem annyit lehet fogni, mint kettővel), de ez csak az én véleményem. Két bot használata esetén a nyeletőfék jó szolgálatot tehet, különösen olyan végszerelékeknél, amelyek az önakasztásra építenek (pl. method szerelési mód). A gyorsfék is használható letett botnál nyeletőfékként (a nagyobb karral lazítunk a fékerőn, a bevágáskor lefogjuk kézzel a dobot, aztán a fárasztáshoz visszaállítjuk a megfelelő fékerőt), illetve fárasztás közben is alkalmazható.

A szerkezet

Öntött tányérkerék, forgácsolt bronz csiga. Ez a szerkezet jellemzi szinte az összes ma használatos orsót. A dobemelés lehet csigatengelyes vagy csúszkás. Az előbbi megoldás korábban szebb zsinórképet adott, de manapság már mindkettővel elérhető kifogástalan zsinórprofil. A felkapókar átváltásánál szinte kizárólag spirálrugóval találkozunk. Az olcsótól a drágáig e tekintetben nincs jelentős különbség. Az anyagok, a megmunkálás minősége. Ezek adják az árcédulán látható különbséget. A feederezéshez használt orsóink többségénél a ház, a rotor nem fém, hanem valamilyen kompozit műanyag. Olcsóbb és könnyebb. Ez az esetek többségében nem is probléma. Ha a rotort kicsit megnyomva az elég feszesnek tűnik (nem hajlik rá a dobra), akkor rendben lesz.

Csapágyak

Lehetőleg legyen csapágy a tányérkerék két oldalán, egy a csigánál, egy a zsinórvezető görgő alatt. Ehhez hozzászámítva a görgős visszaforgásgátlót is ez 4+1 csapágy. Ha ezek jó minőségűek, nem kell több. Számos helyre kerülhet még csapágy, a csiga tengelyére még egy, a dobemelő rendszer elemeihez, akár a hajtókar fogantyújába is. Ezek mind-mind betölthetnek valós funkciót, jobb futásúvá, tartósabbá tehetik a szerkezetet. De nem feltétlen szükségesek. Az orsó árát és tömegét növelik, ám csak akkor hasznosak, ha jó minőségűek. Azt pedig meg kell fizetni.

Hajtókar

A legáltalánosabb megoldás szerint a hajtókar tengelye négy- vagy hatszög profilú, ami átmegy a tányérkerék tengelyén, s a túloldalon egy csavarral rögzíthető. Ez azt is jelenti, hogy a hajtókar az orsó mindkét oldalára felszerelhető. Ha a hajtókart le akarjuk hajtani a szállításhoz, vagy visszaállítani a helyére, ki-be kell tekergetni ezt a csavart. Néha kiegészítik ezt a szerkezetet úgy, hogy nem kell a csavart állandóan izélgetni, a kar egy gombnyomásra lehajtható. A „legszebb” megoldás a betekerős hajtókar, de ez csak a drága vagy nagy terhelésre tervezett orsók privilégiuma manapság. Ilyenkor a hajtókar menetes tengelyét a tányérkerék tengelyébe közvetlenül tekerjük be. Ez nem kotyog, nem lötyög soha. A tányérkerék tengelye ilyenkor nem a szokásos öntvény, hanem acél.

Létezik szimpla és dupla hajtókar. A szimpla az általános, a dupla hajtókar előnye a tökéletes kiegyensúlyozottság. Nekem mindegy, használok ilyet is, olyat is. A kisebb méretű orsók dupla hajtókarjánál a két fogantyú távolsága lehet zavaróan kicsi, főleg a nagyobb kézzel megáldott pecások számára. A hajtókar fogantyújának mérete, formája és anyaga fontos. Ezt taperoljuk a legtöbbet a kurblin, ha nem kényelmes, az nem jó.

Az áttétel

Az áttétel azt jelenti, hogy a hajtókar egy fordulatára a rotor hányszor fordul körbe. A peremfutó orsók áttétele jellemzően 1:3,5 és 1:7 közötti. A nagyobb áttételű orsó tehát gyorsabb, egy hajtókar fordulatra több zsinórt húz be, mint kisebb áttételű társa (azonos dobátmérőt feltételezve). Ne feledjük, az áttétel növekedésével ugyanazon terhelés mellett nő a hajtókar oldalán kifejtendő nyomaték is. Ez magyarra lefordítva annyit tesz, hogy egy nagy áttételű orsót azonos tömegű végszerelék esetén nehezebb lesz tekerni. „Fárasztani” fogjuk a kosarunkat. Meg magunkat is. Ha tehát nem fontos valamiért a gyors kitekerés, nem kell a nagy áttételt erőltetni.

A dob

Az orsók egy vagy két dobbal kerülnek forgalomba. A tartalék dob mindenképp hasznos, több lehetőséget biztosít egy orsó használatára. A dob készülhet fémből vagy műanyagból. Régen a műanyagok minősége gyengébb volt, mára azonban ez a különbség eltűnőben van. Mindkettő megfelelő. A dobok formája komoly változatosságot mutat. A leginkább elterjedt a magasított forma, mely a zsinór könnyű lefutása miatt előnyös a dobások során. A nagyobb külső átmérő szintén a dobást segíti. Egyes orsókhoz adnak úgynevezett sekély dobot, ami azonos külső átmérő mellett kevesebb zsinór tárolására alkalmas, mint az átlagos, mély dobok. Ez a feederes pecásnak előnyös lehet, mert ezekhez nem kell alátétzsinórt használni a megfelelő feltöltéshez. Mi a megfelelő? Általában az, ha a zsinór palástja a dob felső pereméhez képest kb. egy milliméterrel beljebb van. Ha kevesebb zsinór van a dobon, az csökkenti a dobások távolságát. Ha több, az általában kedvez a gubancok kialakulásának.

Orsónk dobjának tároló kapacitása jellemzően nagyobb a szükségesnél. A pontos adatok megtalálhatók a dob oldalán. Feltüntetik, hogy adott zsinórméretből (ez lehet átmérő /mm/ vagy szakítószilárdság /lb/) milyen hosszúság (ez lehet méter /m/ vagy yard /yds/) fér el a dobon. A feederes pecához 150-300 méternyi zsinórt célszerű a dobra csévélnünk. Többre általában akkor sincs szükség, ha a zsinór a használat közben fogy (elakadás, beszakadás miatt vagy csak azért, mert a horgászat végeztével levágjuk a legjobban igénybe vett pár métert). Ha a dobra több fér, a hiányzó mennyiséget célszerű régi vagy alacsony minőségű alátétzsinórral pótolni. Az alátét madzagot cserélni nem kell, csak a horgászat közben ténylegesen használt zsinórt.

Zsinórklipsz

A feederbotos peca során a megfelelő és állandó dobástávolságot gyakran a zsinór kiakasztásával biztosítjuk. A klipsz erre szolgál. A régebbi orsókon, vagy azokon, melyeket nem kifejezetten feederbotos horgászatra szántak, a zsinórklipsz a mai napig egy ék alakú műanyag pecek, mely alá a zsinór behúzhatjuk, így rögzítve azt. Az újmódi klipszek kerek formájúak, gyakran fémből készülnek és a másik oldalról egy apró rugó feszíti őket a dobnak (ez a rugó előfordul a hagyományos kialakításnál is). Nem javasolnám, hogy a klipsz ilyen vagy olyan volta döntsön a vásárlásnál, hisz a feladatot mindkét változat megoldja. Az utóbbi természetesen jobb.

Gyártanak feederorsót olyan dobbal, amin két klipsz van. Jó ötlet, bár én ritkán találkoztam eddig olyan helyzettel, amikor erre szükség volt. A MAP és Wychwood birtokol egy érdekes szabadalmat. Orsóikon olyan klipsz van (ACS – Auto Clip System), mely dobáskor megtartja a zsinórt, ám ha lezárt felkapókarral, az orsó fékje ellenében húzzuk le a zsinórt, az a klipszből automatikusan kiakad. Ügyes.

A márka

Az általunk vásárolható orsók szinte száz százaléka – márkától függetlenül – kínai, maláj vagy tajvani termék. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt talán volt még értelme a „japánt” keresni a polcokon, mára ki merem jelenteni: semmi értelme. Igen, léteznek Japánban készülő kurblik, egyes prémium kategóriájú pergető, bojlis és tengeri tekerők ott készülnek. De kb. ennyi. Feederbotunkra szinte biztosan a fenti három ország valamelyikében készült orsó kerül majd.

Mégis van a márkának jelentősége. Vannak cégek, akik saját gyártókapacitással rendelkeznek az említett országokban. Mások a saját maguk elképzeléseik, terveik szerint gyártatnak termékeket valamely helyi gyártóval. És megint mások nem tesznek mást, mint a helyi gyártók ajánlotta termékekre a saját matricáikat (színüket, logójukat) tetetik fel. Mindenki döntse el, melyik megoldás végeredménye lehet számára a legelőnyösebb. Én a magam részéről a nagyobb hagyományokkal rendelkező, régebbi márkákat részesítem előnyben. Részint a kiforrottabb műszaki megoldások miatt, részint azért, mert ezek minősége – nagy átlagban – megbízhatóbb.

Javaslatok

Elsőként vegyünk egy 2,70-3,0 méter hosszú, finom pickerbotot. 0,16-0,18-a főzsinórral, 10-30 grammos kosarakkal, finom horgokkal és horogelőkékkel használjuk majd. A dobástáv jellemzően nem haladja meg a 40 métert. Ehhez leginkább egy 25-ös, 30-as méretű, finom elsőfékkel rendelkező orsót javasolnék. A pickerezés egybotos műfaj, de ha valaki mégis két bedobott bot egyikeként használja, akkor tehetünk rá ugyanilyen méretű, de nyeletőfékes orsót is (ezek ebben a méretben általában szintén elsőfékesek). Ha hátsófékes orsót teszünk egy ilyen finom pálcára, a harci fék jó szolgálatot tehet. Kerüljük a nagy áttételű orsókat.

Másodikként a feederbotos horgászat origóját, egy 3,6 méteres medium feederbotot választottam. 0,20-as főzsinór, 20-50 grammos kosarak, 10-es méret környéki horgok. A dobástáv maximuma 60 méter körüli. Ehhez bátran válasszunk egy 40-es méretnél semmiképp sem kisebb, de inkább 50-es méretű, precíz elsőfékkel rendelkező orsót. Ha kétbotozunk, jöhet egy hasonló méretű, nyeletőfékes is. Itt már a hátsófék is játszik, hisz az egész felszerelés erősebb, kevésbé érzékeny a finom fékbeállításra. Szimpla vagy dupla hajtókaros egyaránt lehet, de célszerű kipróbálni, hogy esik kézre. Itt sincs szükség gyors orsóra.

Végül nézzük azt a pálcát, amit szerintem a legtöbben használnak hazánkban. 3,9 méteres heavy vagy extra heavy feederbot. 0,22-0,24 mm-es főzsinór (gyakran valami erősebb dobóelőkével), 40-100 grammos kosarak, erősebb horgok és horogelőkék. A dobótáv maximuma akár a 100 métert is meghaladhatja, bár az ilyen távolság elérése sokak képességeit meghaladja. Ilyen erős felszerelés használatát indokolhatja a nagy dobástávolság, a nehéz végszerelék (pl. folyóvízi horgászatnál) vagy a nehéz terep (pl. nádas, akadó, egyéb tereptárgy közelsége). Ha nem távoli dobásokra használjuk a felszerelést, egy 60-as méretű, elsőfékes orsó remekül megoldja a feladatot. Ugyanígy megfelel egy nyeletőfékes orsó is, hasonló méretben. Ha a felszereléssel távdobásra adjuk a fejünket, úgy válasszunk hozzá egy nagy dobátmérőjű, távdobó orsót. A dobba épített nyeletőfék szerintem a távdobó orsóknál praktikus, ha pedig párban használjuk, akkor kifejezetten ajánlott. A távdobó orsók közt találunk egészen extrém méretűeket is, ezek a pontyhorgászok igényeihez készültek, nem feederre.

Amikor orsót választunk, döntsük el, milyen méretűt keresünk. Válasszunk a fékek (első vagy hátsó) és a kiegészítő fékrendszerek közül. Az adódó lehetőségek közt dönthet a csapágyak száma (ésszerű határok közt), a dobok kialakítása, a hajtókar milyensége. A márka. A megvétel előtt rápróbálhatjuk saját botunkra, vagy a boltban fellelhető hasonló paraméterű pálcára. Mindenképp tekerjük meg, próbáljuk ki a felkapókart, a visszaforgásgátlót, a fékéket. Online persze ez nem fog menni, de ne feledjük megtenni a csomag megérkezése után.

Az orsók árában benne van a műszaki tartalom (a szerkezet, az anyagok, a megmunkálás minősége) és a márkanév egyaránt. Változó arányban. Tapasztalatom szerint a legolcsóbb termékekkel célszerű óvatosnak lenni. Kifoghatunk egész jól használható darabokat, de lehet köztük igazi bóvli. A közepes árkategóriából választ a legtöbb feederes és szerintem jól teszi. Hibás darabbal találkozhatunk persze itt is (ez bármilyen árú termék esetén előfordul), de használhatatlan orsó ennyi pénzért már nincs. Aki teheti, vásárolhat a prémium kategóriából. Jó futású, tartós darabok, szemet gyönyörködtetnek. Élményt nyújtanak. De ne feledjük, hogy igazából miért csináljuk:

 

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

Novi
9 hónapja

igen igényesen összerakott dolgozat, szép munka...

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés