Sokan nem is gondolnák, folyóink milyen mennyiségű amurt rejtegetnek. Kevesen horgásszák, pedig igen jó sporthal, és nem ritka a tíz kiló feletti példány sem. Horgászata nem kíván különösebb extra felszerelést, és speciális etetőanyagot, egy dézsa kukoricával is kiváló eredményt érhetünk el.
A nyárvégi alacsony vízállás arra kényszerített, hogy új helyet keressek. Kettőt szemeltem ki magamnak, az egyik egy kőgát öblének zátonya volt, a másik pedig egy kanyar külső íve, ahol az alacsony vízállásnak köszönhetően az egyébként gyors és mély víz most meghorgászhatóvá vált. Lefőztem egy dézsa kukoricát, betettem a csónakba, és pergetés közben megszórtam többször, alkalmanként pár liter kukoricával, majd egyik hajnalban megültem a kanyart.
Tipp
Mikor folyóvízen etetek, általában olyan helyet keresek, ahol biztosan megáll a fenéken a főzött kukorica anélkül is, hogy például agyagba gyúrnánk. Ez lehet zátonyesés, törés, gödrös, egyenetlen mederfenék, vagy bármi, ami miatt a víz picit belassul, megtorpan, például egy kőgát. Ha a közelben van amur, már első alkalommal könnyűszerrel akaszthatunk belőlük, de ha két nap etetést követően sem jelentkezik egy kapás sem, akkor inkább keressünk másik helyet, nincs értelme tovább etetni, inkább próbáljunk rá másutt is. Legegyszerűbb, ha rögtön több helyet is etetünk, és alkalmanként rápróbálunk mindre. Ha nagyon letisztult, áttetsző a víz, eredményesebb lehet, ha éjjel, sötétben horgászunk rájuk.
Érkezésemkor egy kettes forma ponty fordult a csónak farában, majd egy jóval nagyobb burványt láttam alattam vagy tíz méterre. Pont ott, ahova etettem – rögtön tudtam, hogy ott vannak. Lázasan fűztem fel három szem kukoricát horgomra, s alám, baloldalra dobtam. Azonnal csobbant a jobbos bot is, a két szerelék egymástól nagyjából öt méterrel lehetett, egy szétterített etetésen. Fékeket még egyszer ellenőriztem, mindent a legnagyobb rendben találtam. Zsinórjaim vadiújak, horgaim tűhegyesek, gond nem lehetett. A nemrég érkezett hidegfront lehűtötte a levegőt, ezért egy plédet tettem székemre, és kényelembe helyeztem magam. Az olykor megélénkülő északi szél igazi őszi hangulatot teremtett. Már vagy fél órája horgásztam, mikor hátrapillantottam, hogy kéznél lesz-e a merítő, ha kell, ami a csónak orrán, épp karnyújtásnyira pihent. Kicsit csücskös a mérete, de eddig minden halra ráhúztam, bár egy húsz felettivel biztos bajban lennék. Épp fordultam vissza, amikor a balos botom pumpált egy méltóságteljeset, majd még egyet, de azt már nem hagytam szó nélkül. Közepes erővel bevágtam, miközben bal kezemmel ráfogtam a kilazított fékű dobra, de azonnal el is engedtem, mert zsinórt kért a hal. Annyira megindult, hogy fontolóra kellett vennem, utána megyek-e. Bár zsinórom volt elegendő, de nagy távon bármi könnyedén elvághatja a fenékhez érő kanócot. Jobban szeretem, ha minél közelebb zajlik a fárasztás, mert annál nagyobb szöget zár be zsinórom a mederfenékhez képest. Végül a ráfogtam a dobra, s megállt a hal. Aztán a csónak közelébe viszonylag gyorsan odahúztam, de ott rendesen rázendített.
Jó amurhoz méltóan rengetegszer kitört, ilyenkor nem lehet mit tenni, hagyni kell, hadd dolgozza ki magát. A sokadik start után láttam, hogy kész van erejével, odaemeltem merítőm, amibe fejjel belefordította a sodrás. Egymás mellet először izgalmasan mutatattak, de csak beszákoltam. Tíz kiló. – nyugtáztam magamban
Egy kézzel kicsomagoltam a matracot, majd rátettem a halat, ami hál’ isten nem mutatott túl nagy aktivitást a csónakban. Félszemmel végig a másik boton voltam. Miután bezsákoltam, és a csónak farába kötöttem, visszadobtam a szereléket, de előtte kipörgettem a zsinórt.
Tipp
Amur fárasztása közben, mikor közel ér hozzánk, inkább lazítsunk még a féken, mert leghevesebb kitöréseit ilyenkor produkálja. Sokszor gyanútlanul közeledik felénk, mint egy kilós hal úgy viselkedik, aztán rövid pórázon szabadulni akar. Sokan ilyenkor veszítik el halukat, mert olyan dinamikával iramodik meg, hogy azt kemény féken kevés felszerelés bírja, általában azonnal csattan az erősebb zsinór is. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy elkészült erejével, inkább érintsük meg kézzel, vagy a szákkal, merítés előtt, nehogy széttépje még a hálót is. Semmiképp ne feledkezzünk meg a másik botról, az amur csapatban jár, jó eséllyel elsül a másik szerelék is.
Halam oldalára fordult a pontyzsákban, s mivel vissza szerettem volna ereszteni, mellé ültem, és szájánál fogva tartottam vagy tíz percig, míg magához tért. Közben apró rángatások jelezték, megérkeztek a keszegek. Rövid időn belül két szép jászt tekertem ki. Bezzeg, amikor peregetve szeretnék fogni, nincsenek sehol.
A következő komolyabb kapást kis szünet előzte meg. Már nem rángatták keszegek a nagy falatot vagy tíz perce, mikor botom erős hajlásba kezdett, majd megszólalt a racsni is. Olyan gyorsan történt, hogy ha nincs kilazítva a fék, bizony búcsút inthettem volna a felszerelésnek. Bizonyára megbökte a horog, azért az agresszív kapás. Először nem tudtam megítélni mekkora hallal lehet dolgom, de kirohanás hamar alább hagyott, és engedelmesen pumpáltam a csónak mellé, kicsit még tartotta magát vízközt, majd a felszínre emeltem. Aztán kezdődött a haddelhadd, fröcskölés, burvány, fékvisítás, bot karikában, bot a vízben, a szám pedig fülig ért. Ez a hal már könnyebben belefért a szákba, öt-hat kilóra saccoltam.
Miután matracra tettem, mellé vettem a korábban fogottat is, és kivittem a partra, hogy néhány fotó után visszaeresszem őket. A nagyobb, ami pár deka híján tíz kilót nyomott, azonnal kilőtte magát, de a kisebb, öt és fél kilós komát legalább fél órát tartottam a vízben, sőt, még csónakkal is húztam magam mellett, persze nem, mint a vízisít, hanem alapjáraton, hogy több oxigén áramoljon át kopoltyúin. Kemény menet volt, de végül magához tért. Ezek a halak nem szaporodnak, mégis kiváló állomány él folyoinkban, de egy percig se higgyük, hogy sosem fogy el!
Tipp
Mivel fárasztás közben - ha csak nem kikapcsolt visszaforgásgátlóval tesszük - nagyon bepödrődi zsinórunkat a folyamatos fékhasználat, ezért érdemes levágni a szereléket, s a sodrásban kiengedni pár tíz métert, ami meg teszi jótékony hatását, és kicsavarodik zsínórunk. Ezzel megelőzhetünk néhány kellemetlen gubancot, és a damil sem gyengül.
