Flexi Bait találkozása a dégi halakkal

Mint minden írásom, ez is kicsit szubjektív lesz, hiszen a célom az, hogy jól szórakozzatok, s utána elégedetten csettintsetek: megérte nem csak a filmet végignézni, de a hozzá szervesen kapcsolódó irományt is elolvasni.

Ebben a cikkben a korábbi, jól sikerült filmben látottakat egészítem ki érdekes, fontos információkkal, jól hasznosítható, újabb ötletekkel. No, csapjunk bele!

Számomra minden január végén kezdődött, amikor is Ádám barátom megkeresett, hogy a Horváth-Horgászcikk (Hori-ker kft) kifejlesztett egy új gumicsalit, s ezt kéne tesztelni, kipróbálni. Tudjuk, hogy számtalan hasonló termék létezik, ám a Hori-keresek minden termékükbe visznek egy kis ötletet, egy kis pluszt. Pont ezért sejtettem, hogy az ő gumicsalijuk, a FLEXI BAIT megér egy kis figyelmet, s mivel én eleve szeretem az újdonságokat, a kísérletezgetést, igent mondtam rá.

Kézbe kapva a csalikat megtapasztalhattam, hogy az tényleg más, mint a többi, nem pont olyan az ízesítése, nem pont olyan a külcsíne, nem pont olyan a horogra rögzítése, nem pont úgy néz ki…
Február eleje, nem meglepő módon, nem ippeg a legideálisabb a pontycsalik tesztelésére, de mivel tudtam, hogy 2015 őszén már sikeresen tesztelték több helyen is, ezért nekivágtunk. S milyen jól tettük! Már akkor bizonyította, hogy felkelti a halak kíváncsiságát és a kapókedvét. Így adta magát az ötlet, hogy bizony, nyári körülmények közt is ki KELL próbálnunk. Bolondok lennénk egy várhatóan szuper, halfogásban bővelkedő örömpecát kihagyni.

Némi fejtörést és szervezést igényelt az időpont egyeztetése, de lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség, így hamar az M7-esen autókáztunk Dég irányába.

A tó partjára megérkezve az állam leesett. Csodaszép látványt nyújtott az Angolpark öreg, nemes fái közt megbúvó klasszicista kastély, s mögötte elterülő tó a kis szigetekkel, híddal, egyik szigetén a Hollandi-házzal. Egy érdekesség, a kastélyt a maga is szabadkőműves Festetics Antal terveztette és építtette, s itt őrizték a hazai szabadkőművesek levéltárát is.

No, de a horgászat
Az autóból való kipakolás után gyorsan előkaptam a botokat és a csalikat, hogy egy perc se menjen veszendőbe, elvégre a horgászattal eltölthető időnk véges, bolondok lennénk pepecseléssel tölteni azt.

Egy kis közjáték

A teljes cikk több nap alatt született meg, kapta meg végleges formáját, ezért közben is volt egy horgászat Szántódon a mólóról. A gyerekeimet, barátjukat illetve a feleségemet elfuvaroztam a Strand fesztiválra, nékem azonban nem akaródzott csápolni, ezért míg ők a koncerteken érezték jól magukat, én egy kb. 6-8 órás balatoni pecát terveztem be. Rengeteg keszeget fogtam, s még a két szem csemegekukoricát is felvették, ezért sötétedést követően az egyik botot átszereltem rablózóra, a másik botnál meg Flexi Bait-et húztam rá a horogra. Először egy kagylós duplakukoricással próbálkoztam, ez is hozott egy füstölős kapást, majd újracsalizáskor a kezembe akadt a kedvencem, a mézes. Azzal egy 40 centi körüli pontyot sikerült a partra csalogatni. Este 11-ig, mikorra is indultam vissza a Strand fesztiválhoz, közel kéttucatnyi keszeget fogtam csontival, s kukoricával, egy süllőt kishal szelettel és egy pontyot Flexi Bait-tel. A halakat egyből visszaengedtem, mert tényleg az örömpeca volt a lénye. Az pedig megvolt! :)

Az etetés a már tőlem megszokott módon, két helyre történt meg. Mivel ismeretlen terep a tó, ezért úgy terveztem, hogy az egyik etetési pont csak csemegekukoricával legyen megszórva, míg a másikra csak etetőanyag kerüljön. Nagyon szeretem a Katus etetőanyagokat, s mivel még volt nálam otthon közel 10 kilogramm „Szuper Ponty, kárász, amur”, ezért ebből vittem magammal négyet, s ezt kevertem be némi tortu alapra. Ebbe természetesen kukoricát és csontit is raktam. Természetesen előbb csináltam meg az etetést, hogy hadd legyen ideje odacsalni a környéken ólálkodó halakat. De természetesen igencsak türelmetlen voltam, nem az én asztalom a szunyókálás, ezért pár perc szerelék összekötözgetést követően hamar be is vetettem szerelékeimet. Ilyenkor nincs értelme az etetés kellős közepére dobni a szereléket, mert az érkező halak általában az etetés szélén kezdik meg a táplálkozást. Ezért mindkét etetésnek kinéztem a szimpatikus szélét, szándékosan átellenes végüket, hogy minél távolabb legyen egymástól a két felcsalizott horog. Ugyanis így hamarabb találkozhat a jobbról és balról érkező hal a jelen horgászat esetében természetesen a Flexi Bait-tel felcsalizott horgommal.

Az eltervezett taktika hamar bebizonyította életképességét, mert nagyon hamar megérkezett az első kapás, majd a következő, és a következő. Sorra jöttek a szebbnél szebb keszegek, kárászok, pontyok.

Estig nagyon sok szép halat sikerült fognom, s bár váltogattam ízesítésében és formájában is a különböző Flexi Bait csalikat, s szinte mindegyikkel sikerült halat fognom, de ahogy azt sejtettem, a legtöbb kapást a mézes hozta. Volt egy valószínűleg termetesebb amur is a horgomon, de annak a szájából kipattan a kicsi horog, neki viszont a fokhagymás minibojli nyerte el a szimpátiáját. Majd, mintha csak érezték volna a halak, hogy este már megosztjuk a figyelmünket köztük és az okostelefon közt, melyen a meccs állását követtük, ezért sztrájkba léptek, és pát intve tovaúsztak. Vagy ki tudja? Lehet ők is az etetést őrizve figyeltek kifelé, s hallgatták kommentárjainkat… :)

Tényleg meglepő, de az éjszakát szinte kapás nélkül megúsztuk. Pedig igyekeztem lebegtetéssel, Flexi-halibut pellet, Flexi-bojli, Flexi-kukorica kombinációkkal felkelteni a figyelmüket, de nem, nem ettek az uszonyosok. Hát gondoltuk, harapják meg a hasukat, mi is lepihentünk hajnalig.

Az újjáéledő természet hangos lármával ébresztett minket és adta tudtunkra, hogy ideje újra kézbe venni a horgászbotokat. Hát, ha ennyire szépen kért minket, igazán nem mondhattunk nemet neki. Már csak azért sem, mert nagyon gyorsan itt van a kettő óra, amikorra is a hazaindulást terveztük.

Mivel piszkálta a csőrömet, hogy miért nem ették a halak a különféle más csalikkal kombinálható Flexi Bait-eket éjjel, ezért, mint kitartó anyuka a spenótfőzeléket a gyerekének, én is újra ezeket kínáltam fel a halaknak. S láss csodát, ami nem kellett nekik este 10-kor vagy éjfélkor, az a kelő nap fényénél már kívánatos falattá vált. Ahogy az a kívánságunkban szerepelt, újfent kapás kapást követett, és nagyjából ugyanaz a halösszetétel tetté nálunk tiszteletét, mint az előző nap, s mint amikre mi magunk is vágytunk. Így lehet jót kísérletezgetni, játszadozva, élményhorgászattal.

Azzal is kísérletezgettem, hogy vetésforgóban cserélgettem a különféle íz és színkombinációkat, kíváncsian figyelve azt, hogy mi az igazán népszerű, és mi az, ami a Dégi halak finnyás ízlését nem nyeri el.

Két igen érdekes csali kombinációt egyenesen imádtak. Az egyik az volt, amikor az „univerzális” kagylós Flexi Bait fölé kagylós kukoricát tűztem, illetve a másik az, amikor az „univerzális” mézes kukoricaszem fölé kicsi pelletet fűztem fel.

De az igazi sláger a halak körében az echte gyári, sárga színű, mézes ízesítésű-illatosítású kombináció volt. A mézeskukorica-csonti, a dupla mézes kukorica és a mézes kukorica minibojli mind sok kapást, halat hozott.

Sajnos nagyon hamar elérkezett a hazaindulás ideje, merthogy minden jó véget ér egyszer, ezért fájó szívvel kezdtük el az összepakolást. Mindig elérkezik egy utolsó bedobás, ami általában az utolsó vagy az utolsó-utolsó-utolsó-utolsó-utolsó előttivé lészen… Mikor hogy sikerül… Nálunk is volt pár „de most már aztán tényleg utolsó” bedobás… :)

Azt már a forgatás közben megbeszéltük, hogy ide bizony egészen biztosan vissza fogunk térni. A Terminátor után szabadon - VISSZATÉREK!

Az írásban már felsoroltakon túl még pár felhasználási javaslatot, észrevételt megosztanék veletek, Kedves Olvasók.

A dégi halak elkényeztettek minket, de náluk is megmutatkozott, hogy volt, amit jobban ettek, s volt, amit kevésbé. Igen sok mindentől függ, hogy mikor mi az igazán nyerő. Az időjárástól, az évszaktól, a víz hőfoktól, a víz pH-értékétől, attól hogy a horgászok mivel és hogyan etetnek s horgásznak az adott vízen. Érdemes figyelni a horog súlyára is. Kisebb, könnyű húsú horgot kiemeli a Flexi Bait, de a vaskosabb horgot már nem. A horog méretét jól megválasztva a csalinkat tökéletesen ki lehet balanszírozni. Nem kell szégyenlősködni, nagyobb horogra akár kettőt is, akár különböző ízesítésűt is fel lehet rakni. Nagyon kicsi horognál akár lefaragni is lehet a csaliból. Sőt, kicsi horog esetében az Univerzális Flexi Bait-et is lehet használni, nem kell megijedni attól, hogy távolabb kerül a csali a horog öblétől, mert így viszont kevésbé is takarja ki azt.

Pont ezért érdemes több féle Flexi Bait-et betárazni, és ezeket váltogatva bátran kísérletezgetni

 

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés