Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

Legyen hal a Balatonban!

2014.01.20. forrás: ZAOL

A Balaton és vízrendszere egész Európát elláthatná édesvízi hallal. A rendszerrel értéket és munkahelyeket lehetne teremteni. A Paloznakon élő Árpás István ezekkel az állításokkal kopogtatott be a szerkesztőségbe. De nemcsak hozzánk, hanem mindenhova – minisztérium, nemzeti park, és a többi – ahol nyitottak lehetnének az elképzeléseire.

Szezonindító akciókhirdetés

 Árpás István balatoni ember, a tó sorsa különösen érdekli. Horgászként rendszeresen járta a vizet, szemlélte a természet folyamait. Sajnos a látása jelentősen leromlott, így már nem merészkedik a partra. De odahaza gondolkodik, s ötleteit a felesége segítségével veti papírra.
- Gondoljuk végig, mi történt a Balatonnal az elmúlt években! Egyre kevesebb a hínár a tóban. A Balaton vize iható minőségű. Kevesebb a tó haleltartó képessége. Ugyanakkor felszaporodott az árvaszúnyog. Sok-sok milliót költünk a balatoni busahalászatra, a balatoni haltelepítésre, de ezek hatékonysága igencsak megkérdőjelezhető! Ráadásul a jelenlegi haltelepítési gyakorlat a génállományt rontja, és a Balatonba folyamatosan hordják az oda nem illő vírusokat, baktériumokat, algákat.

Árpás István szerint a halászat, horgászat értéket termel, és semmilyen támogatást nem igényel. A Balatonról és a hozzá kapcsolódó vízrendszerről egész Európát el lehet látni édesvízi hallal. Ennek n agyon egyszerű módja van. A világon mindenhol megoldották, hogy a tavakban, tengerekben haltenyésztő ketreceket, hálókat helyeznek el. A Balatonban több ilyen helyet is el fel tudna sorolni, ahol egy ezer négyzetméteres felületet e célra lehetne használni, és a horgászokat, vitorlásokat sem zavarnák.
A másik elképzelés: a szárazulat és a kiváló minőségű nádasok között több helyütt silány minőségű talaj, vagy éppen dzsumbuj van, például Paloznak határában is van egy ilyen terület, körülbelül hat focipálya nagyságú. Ezeket a ki kellene szedni, s belső medencés halbölcsőket, halnevelőket, és akár csónakkikötőket is lehetne létesíteni. Mindezek közmunkával kialakíthatóak, művelhetőek. A rendszer nem igényel folyamatos befektetést sem, mégis hasznot termelne.
Természetesen ezeken a helyeken, csak az őshonos fajokat szabad tenyészteni. A legéleterősebb példányok mindig megszöknek, de ez csak a Balaton génállományát javítaná.
A modellkísérlethez támogatást, támogatót keres. Elképzelései megvalósítása érdekében 2008 óta levelez mindenkivel, eddig még csak válaszra sem méltatták. A tisztán látás érdekében, kísérletképpen érdemes lenne legalább egy ketrecet felállítani, megnézni a hozamát. Ha mégsem válik be, csak ki kell venni a vízből, nyoma sem marad.
A tengeri halak fogási lehetőségének csökkenése, az extenzív termelés mennyiségi korlátai, valamint a minőségi hal iránti igény növekedése magával hozza az új lehetőségek kipróbálását, vizsgálatát, új utak keresését. Világszerte, így hazánkban is vannak ígéretes kezdeményezések, mondta el megkeresésünkre Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki nemzeti Park Igazgatóság természet megőrzési osztályvezetője.

Jelezte, a Balaton esetében elsődleges a turisztikai igényeknek megfelelő vízminőség biztosítása. Bár a horgászlétszám (mintegy 40000 ember) a tízszeresére növekedett az elmúlt 50 évben, még mindig töredéke a tavat fürdőzés, vitorlázás, egyéb rekreációs célból felkeresők számához képest. Ezekkel a célkitűzésekkel ellentétes lenne olyan mennyiségű szervesanyag bevitele, amely jelentős halmennyiség termelését tenné lehetővé a tóban.
A halastavak vízminősége sem felel meg általában a strandokon elvárhatónak, ugyanakkor az intenzív ketreces tartás annál is nagyobb táplálékbevitelt tesz szükségessé. Olyan mennyiségű tápanyag bevitel, amely lehetővé tenné, hogy a Balatonból és a hozzá kapcsolódó vízrendszerről Európát el lehessen látni hallal, erős eutrofizációval járna (ami ellen évtizedek óta küzdünk). Ez amellett, hogy állandó ökológiai katasztrófával fenyegetne, a balatoni turizmusról való lemondást igényelné.
Megyer Csaba arról is tájékoztatott, hogy folyamatosan történnek kezdeményezések, vizsgálatok a halgazdálkodás feltételeinek javítására. A Balaton a parti sáv átalakulásával elvesztette a halbölcsők jelentős részét, így jelenleg nem alkalmas arra, hogy „saját” szaporulatból biztosítson ilyen mennyiségű ivadékot. Ezen helyzet megváltoztatása megkezdődött. A környező berkek illetve a Kis-Balaton bekapcsolása a rendszerbe folyamatban van, utóbbi esetében a két hallépcső megépítése újra lehetővé tette a balatoni halak feljutását a szaporodóhelyekre és vissza a Balatonba.
A Kis-Balatonon, ahol a körülmények megfelelőek lehetnek, hogy bekerített víztestben etetés nélkül is fejlődjenek a halak, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt 2011-2013 között végzett a ketreces tartásra kísérleteket. A helyenként erősen eutróf körülmények - magas aljzati biomasszával, táplálékkal, - éjszakai oxigénhiányt eredményeznek, amit a ponty jól tolerál rövid távon, így e fajjal próbálkoztak. Kizárólag természetes táplálékon 2011-2012-ben megfelelő növekedést tapasztaltak. Ugyanakkor 2013 májusában az érintett terület zooplankton állománya összeomlott, ezért az előnevelt halakat át kellett helyezni. Ez is mutatja, természetes, természetközeli vizeken érdemes ezeket a módszereket kikísérletezni, de csak olyan léptékben, hogy a rendkívüli események kezelhetőek maradjanak, szükség esetén az állomány áthelyezhető legyen.
Tremmer Tamás

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »