2015.04.18. forrás: delmagyar.hu
Az Országgyűlés megszavazta a természetes vizeken a kereskedelmi halászat betiltását. A horgászok örülnek, a halászok már sokkal kevésbé. Itt egy másik vélemény.
Több évtizedes konfliktust zárt le ez a döntés. Ma mintegy 250 halász dolgozik az ország természetes vizein. Őstermelők, de kft.-ik, szövetkezeteik mesterséges tavakon ivadékot keltetnek, nevelnek. A Tisza legnagyobb részén mostanáig e szövetkezetek árulják a horgászok területi engedélyét is.
Ebből származik bevételük nagyobbik része, bár a felét a kifogott hal pótlására, telepítésre kell költeniük, ehhez kellenek a nevelőtavak. A csak botot, horgot használó horgászok nem adhatják el, amit fognak, egy nap csak meghatározott mennyiségű halat vihetnek haza. Pihenni járnak a vízpartra. Ők 350 ezren vannak.
A két tábor ellenérdekelt, a szembenállás okairól a Délmagyar többször is beszámolt. Az ellentét fő oka, hogy a zsákmányt a horgászok is, a halászok is keveslik. Kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy megszegik a tilalmi időkre, a kifogható hal méretére vonatkozó szabályokat. A pecások szerint a „túlhalászat" miatt szegényedik a halállomány. A Földművelésügyi Minisztérium legutóbb közzétett adata szerint a halászok egy évben 1500 tonna halat fognak, míg a horgászok 4500 tonnát.
Akit kiüldöztek a hazájából
– Amikor meghallottam, úgy éreztem magam, mint akit
kiüldöztek a hazájából – mondja a Délmagyarnak a 60 esztendős csongrádi halász, Mészáros Dezső.
– Szó szerint nem lettünk kirúgva, mert ahogy hallom, lehet folytatni ökológiai halászatot, meghatározott mennyiségű szerszámmal ritkítani a nem őshonos, de szapora halfajokat, mint a busát, havi fizetésért. Az a kérdés, mennyiért. A mi munkánkból eddig is úgy lehetett megélni, hogy a többség mellette méhészkedett, földet művelt, mert a nyár és a tél szinte holtszezon. Most, hogy nincs áradás, a tavasz sem hoz sok bevételt. A pénzünk a szerszámokban van, amiket nyilván senki sem vesz meg. Ezután fogjuk megbeszélni, milyen lehetőségeink vannak a kártérítésre, de nem nagyon biztatnak minket. Kollégáim beszéltek sztárügyvéddel, aki 50 ezerért meghallgatta őket, vállalta volna, hogy 250 ezerért fölkészül, és megmondja, érdemes-e perelni az államot... Most eszembe jutott, a cián óta hány politikusnak főztem halászlét, kik veregették a vállamat, biztattak azzal, hogy nem engedik el a kezünket – és most ugyanazok döntöttek így rólunk. Kíváncsi vagyok, mit szólnak majd azok az emberek, akik folyóvízi halat szeretnének enni, és már csak tógazdaságit kapnak a vendéglőben.
Mészáros Dezső a varsáival. Szerinte néhány éven belül ki fog derülni, hogy nem miattuk fogyott a hal a Tiszából. Fotó: Kuklis István
Kormorán eszi a halat
Mészáros Dezső azt mondja, hogy bár évente 25-30 millióból telepítenek előnevelt pontyot, süllőt, harcsát a Tiszába, tagadhatatlan, hogy fogy a halállomány. Ennek azonban szerinte leginkább a védett kormoránok hihetetlen mértékű elszaporodása az oka.
– Százával vadásznak a vermelőhelyeken, és láttam, kilós süllőket, nagy márnákat is megvágnak, még ha nem is tudják megenni. Néhány éven belül kiderül, hogy nem velünk volt baj, de addigra már késő lesz.