Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

Csökevényes tüdeje is van a bojtosúszós halnak

2015.09.16. forrás: hirado.hu

A korábban kihaltnak hitt, ma is igen tünékeny, mélytengeri bojtosúszós hal szokatlan fizikai jellemzőinek listája ismét bővült.

Szezonindító akciókhirdetés

Az emberi vakbélhez mérten a szervet valószínűleg az evolúció „hajította félre” – írják a kutatók a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkükben.

Az összes halhoz hasonlóan napjaink bojtosúszós halai – amelyeket élő fosszíliáknak is hívnak – kopoltyúkkal vonják ki az oxigént az életterükül szolgáló vízből. Több millió évvel ezelőtt viszont őseik valószínűleg tüdővel lélegeztek.

Paulo Brito, a vizsgálat társszerzője az AFP-nek nyilatkozva kifejtette, a mezozoikumban bizonyos bojtosúszós halak mélytengeri környezethez adaptálódása a tüdős légzés teljes elveszítését válthatta ki. Mindez megmagyarázná, hogyan élte túl a 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalási eseményt, amelynek során minden nem madárszerű dinoszaurusz, és a legtöbb egyéb létforma – valószínűleg a sekély vízben élő bojtosúszós halak is - eltűnt a Föld színéről. Brito szerint az esemény felelhetett a tüdő markáns összezsugorodásáért is jelenlegi méretére.

A bojtosúszós halak kövületei mintegy 400 millió évre tekintenek vissza, sokáig úgy tartották, hogy a mezozoikum (250-66 millió évvel ezelőtti tartomány) vége felé képviselői kihaltak. Ám 1938-ban egy egyedét kifogták Dél-Afrika partjai mentén, ezáltal rendszertanilag is visszatért az élők közé. Azóta néhány további példányt is felleltek, sőt Indonéziánál egy rokon faj tagjaira is rábukkantak, de mindennek ellenére a bojtosúszós hal veszélyeztetett.

A szürkésbarna élőlény testhossza elérheti a két métert, tömege a 91 kilogrammot, élettartama a 60 évet. Üreges, folyadékkal teli gerince, zománccal borított foga van, csuklós állkapcsa lehetővé teszi, hogy száját szélesre tárja a nagyobb zsákmány bekebelezéséhez. Párokba rendeződött, lebenyszerű úszóit a négylábú állatokhoz hasonlóan, felváltva mozgatja.

Máig keveset tudunk arról, hol él, mivel táplálkozik, hogyan szaporodik és egyáltalán hány egyede maradt fenn. Az új felfedezés fiatal és kifejlett egyedek boncolásából származó mintákon és 3D-s rekonstrukción alapul.

A csapat felderítette, hogy a csökevényes tüdő arányosan jóval nagyobb a bojtosúszóshal-embrióban, mint a kifejlett egyedben, vagyis a szerv növekedése a hal korosodásával lassul le.

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »