Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

Kalandozások a Gaja patakon

2013.06.06. forrás: Fehérvári domolykóvadász

Az utóbbi időben többször is jártam a kedvenc kis patakomon. Általában pergetek, de időnként becsúszik egy-egy békéshalas pecanap is. Megpróbálom összefoglalni az utóbbi időben történt dolgokat. Előre leszögezem, ebben bejegyzésben nem lesznek óráshalak, és nagy fogások. Sajnos patak elég szűkmarkúan méri kincseit a halakat, a horgászoknak.

Szezonindító akciókhirdetés

Hajnali bevetés

Korán ébreszt az óra. Hajnali pergetést tervezek. Már napkelte előtt pár perccel a patak partján toporgok a vizes fűben. Mivel kezdjek? Elsőre apró gumihal kerül a zsinór végére. Kivárom a hivatalos napfelkeltét, addig a vizet figyelem. Sajnos csak a küszöket látom aktívnak. Ma kivételesen hoztam még egy pálcát. Ezen Drop shot szerelékkel próbálom riogatni a környék rablóit. Itt az idő, lehet horgászni!

 

Lendül a kis gumihalas pálca. Első dobásra semmi. Aztán a másodikra se....
Túl csendes a víz. Összevizezem a drop shot szereléket is, de hiába. Egy hellyel odébb találok magam előtt egy kis lyukat. Menet közben a kis gumihalat lecseréltem a Berkley nimfájára. Belepottyantom a kis lyukba. Valami hal azonnal elszalad a kis gumival. Sügérben reménykedek, de csalódnom kell. Ezüstkárász volt tettes...

 

A következő kis lyukban is megpróbálom. Szinte le sem ér a gumi amikor elég határozottam odakoppint valami. Na ez nem kárász lesz! Nem is az. Kis süllőcske, néz velem farkasszemet pár pillanatra.

 

Egy darabig még próbálkozok, de sehol semmi.
Gondolok egyet és elmegyek lejjebb a domis részre. Egy órányí meddő próbálkozás után feladom. A domik az idén ki tudja merre járnak...
Már hazafelé indulok, de még egy helyen meg akarok állni. Itt az utolsó helyen az első dobásra kapás. Egyből érzem, hogy ez lesz a nap hala. Közel 40cm-es süllő harcol az életéért. Kicsit körülményesen, de sikerül megmerítenem. Szép befejezés. A csúcson kell abbahagyni! Pakolok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár van róla képem nem teszem fel. Túl egyértelműen látszik rajta fogás helye, amit viszont nem szeretnék reklámozni.

Délutáni bevetés

Megint pergető bottal készülök a patakra. Egy UL pálcát és egy csukázót viszek.
Fél öt körül érek a helyszínre. Elsőként a tervek szerint az UL pálcával dobálom meg a helyeket. Az első kiválasztott helyen egy jókora fa áll alattam, árnyékot vetve a vízre. Ez alá játszom be az aprócska műcsalikat. De hiába húzom végig a legjobbnak vélt helyen is az apróságokat nincs kapás.
Utána tessék-lássék meghúzkodom csukázóval is, de nincs érdeklődés.
Megyek tovább. Hirtelen ötlettől vezérelve, lemegyek egészen az egyik kis csatorna torkollatáig. Régen nagyon jó hely volt ez. Néha még most is ad halat, de már csak árnyéka a régi önmagának. Itt is az UL: pálcával kezdek. csodák csodája van is kapásom. Valami ütögeti, cincálja a kis gumit. A sokadik rontott kapás után rájövök, hogy a várva várt sügér helyett, valami békéshal szórakozik velem. Hirtelen vége a cincálós kapásoknak üres lesz a hely. Mi történt? Figyelem vizet. Vastag buborékfelhők szállnak itt is, ott is. Eleinte nem tudom mire vélni a dolgot, de aztán észreveszek két kis apró örvényt. Harcsa! Pánikszerűen kotorászok valami nagyobb műcsali után. Csakhogy azoknak a nagy része otthon maradt. Egy 9cm-es Sandrát találok az egyik dobozban. Fel is csatolom a csukázóra. Közben a víz él. Jókora tolóhullámok, időnként egy-egy kibukkanó harcsafarok, szétspirccelő kishalak. Nehéz dolgom van, a vízinövényzet miatt.
A harmadik, vagy negyedik dobásnál aztán bumm! Kemény ütésre, kemény bevágással reagálok! Felsír a fék, de sajnos 3-4m vágta után lefordul a halam. Mérges vagyok, de dobálok tovább. Semmi. Lassan aztán megszűnnek rablások is, elcsendesedik a víz. Elmentek. Akkor kapcsolok, hogy talán érdemes lett volna megörökíteni a jelenséget. Előveszem a telefonomat, és csinálok egy videót. Sajnos már csak a csendesen csordogáló vizet tudom felvenni. A felvételen még látszik, hogy remegett a kezem az átélt igzalmaktól.

http://www.youtube.com/watch?v=CTfISOEpViw

Dobáltam még szorgalmasan egészen estig, de egy majdnem magakasztott csukán kívül semmi említésre méltó nem történt. Ahogy jöttek a harcsák, pont olyan gyorsan el is tűntek. Régen láttam már ilyet....

Vihar után

Hajnali békéshalas pecát terveztem. Estére vonalba rendeződött zivatarokat ígért az időjárásjelentés. Nem tévedett. Nem baj, eső után eszik a hal! (Vajon ezt ők is tudják?)
Szóval hajnalban ébreszt a telefon. Kinézek az ablakon, felhőknek nyoma sincs már. A szél élénken fújdogál, kicsit friss a hajnali levegő. Este már mindent előkészítettem, így csak öltözök és megyek. Kicsit csúszkál a robogóm az enyhén sáros úton, de még így is időben megérkezek a kiszemelt helyre. Csendesnek tűnik a patak, valahogy túl csendesnek.

 

Pár gombóc etetőanyagot szórtam a sodrás szélébe. Csak egy matchbottal készültem, a keszegeket szándékoztam rabul ejteni ideinglenesen. Kenyér a horgon, jöhet az első úsztatás. Aztán a második, majd harmadik. Semmi! Talán a hideg, meg a sok esővíz lehűtötte a patak vizét? Valószínűleg, mert nagyon aludtak a halak...
Több mint egy órával az etetés után kezdődik némi mocorgás. Kisebb kapásokat rontok, valószínűleg apróságok. Még fél órányi várakozás , és megvan az első rendes kapás. Tenyeres ezüstkárászt fogtam.

 

Őt aztán később több társa is követte, de látványosan nem olyan ütemben, mint ahogy én szerettem volna.
Ráadásul nem is nagyobbak jöttek, a legnagyobb is talá 30dkg volt. A keszegeket csupán egy bodorka képviselte. Siralmas eredmény. További kárászok reményében, még pár gombóc etetőanyaggal megtámogatom az etetésemet. Az etetés után persze azonnal megjelennek kishalak, és őket követve, érkezett egy csuka is. Na, te most nem hiényoztál! Szerencsére hamar megunta (vagy jól lakott). Pár kárászt ismét kivarázsoltam a vízből,de aztán csend lett.

 

Na most mi történt? Gondoltam egyet, húztam pár centi eresztéket még, és a kenyér helyére feltűztem egy csemege kukoricát. Megállított úszóval próbálkoztam. Hirtelen elfeküdt az úszóm. Bevágtam, és egyből éreztem, hogy nagy halam van. Elindult lefelé, és a fékem felsírt. Vágtatott vagy 4-5 métert, amikor észbe kapott és megcélozta az egyik vízinövény telepet. Ráfogtam dobra, mielőtt elérte volna. Abban pillanatban cérnaként szakadt el a 16-os előkém. Újabb horgot kötöttem, most már a 20-as főzsinórra direktben. Újabb kukorica, újabb dobás. Két perc sem telt el amikor ismét kapás. Bevágtam, és tudtam rögtön, hogy az előző halam testvére van a horgon. Csak ő nem lefelé, hanem felfelé indult el. Ismét felsírt a fékem, de mielőtt bármit tehettem volna kiakadt a horog az ismeretlen ellenfelem szájából. Próbálkoztam még tovább, de csak egy igen szép karika keszeg, és egy szebb kárász értékelte ezt.

 

 

Közben lassan lejárt a horgászidőm. Pakolni kellett.

Hár röviden ennyi a patak parti barangolásaim végeredménye. Sajnos nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy szeretném, de remélem, hogy közelgő nyár majd kárpótol.....

 

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »