Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

Egy váratlan randevú

2013.11.27. forrás: Pecázás

Szeptember végén egy Mór környéki horgásztóra terveztünk látogatást, hiszen itt a tavalyi esztendőben gyönyörű süllőket kerítettünk horogvégre és engedtünk vissza barátaimmal. Keserű csalódásként ért minket a halőr köszöntése, hogy ha pergeti jöttünk, jobb, ha jegyet sem váltunk, ugyanis a tó egész ragadozó állománya le lett halászva előző ősszel és el lett adva.

Szezonindító akciókhirdetés

 Persze, gondolom kellett a pénz az innen-onnan beszerzett újabb óriáspontyokra. Felháborítónak találom, hogy míg a horgásszal elhitetik, hogy C&R személetben, sportszerűen horgászik és visszaengedi zsákmányát a további növekedés, szaporodás érdekében, a tógazda év végén egyszerűen leszüreteli az állományt, hogy tovább duzzassza kizárólag nagyméretű pontyokkal telepakolt országos hírű tavát. De igazából nem szólhatunk egy szót sem, mert nekünk, horgászoknak ilyenek az igényeink...

Úgy döntöttem barátaimmal, hogy ha már félútig eljöttünk, akkor tovább mehetnénk egészen a Balatonig, hiszen már lassan két éve annak, hogy utoljára találkoztam ezzel a csodás vízzel. Nem volt felhőtlen az utazás, hisz sokat füstölögtünk a frissiben átélt keserű élményeken, de amint felbukkant előttünk a látóhatáron a magyar tenger képe, egyszeriben minden ború és düh messze szállt és csak a közelgő horgászatról ábrándoztunk. Kora délelőttre értünk csak az öreg mólóra és rögtön láttuk, hogy a hajnal elég eredményes volt. Akkora kősüllők voltak kikötve a kövekhez, mint az alkarom. :o( A helyi erőknek bizony jutott konyhára való méretű köves, némelyik jóval túl volt a kilón is... :o( De mindegy, most nem hagyjuk, hogy bármi is elrontsa a kedvünket.

Elkezdtük a víz sematikus átfésülését. Apró, öt-hét centis gumihalainkat a fenéken táncoltatva kerestük a kősüllő bandát, de sajnos be kellett látni, hogy aznap a hajnali időszak volt a nyerő, amit bizony lekéstünk. No, azért akadt valami a horog végére. Fogtam, egy méret körüli kövest, melynek oldalán hatalmas függőleges sebhely tátongott. Nem hinném, hogy csuka, vagy süllő hagy ilyen heget, én inkább kormoránra gyanakodtam. Régi horgászhelyemen ezek a falánk halevő madarak hagytak hasonló csípésnyomot a szerencsésebb uszonyosok oldalán. Szabadon engedtem a csíkos kis vendéget, visszaadva neki harmadik életét is. :o)

Bár előfordultak még imitt-amott sorozásaim, nem akadtak meg az érdeklődők. Valószínűleg kisebb kősüllők próbálkoztak a gumihallal, de nem bírtak vele. Úgy döntöttem próbát teszek egy másik, köves mólon is. Sajnos, a helyiek teljesen beülték az ígéretes részeket sündisznó módra meredező botjaikkal. Kérdésemre azonban, hogy dobhatok e párat mellettük, barátságos invitálás volt a válasz. Oly módon jutott számomra hely, hogy egy víz alatti hínárcsomó szélét pont meg tudtam horgászni. Már húztam ki a gumihalat, mikor észrevettem, hogy egy dühös sügér követi műcsalimat. Sajnos, pont akkor fordult rá, mikor kiemeltem gumihalamat, de egy hirtelen ötlettől vezérelve visszaejtettem a plasztik csalit a vízbe, mire sügér koma lebukott érte a mélybe. A következő pillanatban már csak azt láttam, hogy zsinórommal szelve a vizet, távozni készül őkelme.

Belevágtam az akcióba és a méretes sügér, mint az örült, próbált megszabadulni koloncától. Zerge módjára szökdeltem le a köveken egészen a víztükörig, hogy nyakon csípjem idei első csapómat. :o) Fényképezés közben bátran meresztette az ég felé szúrós tüskéit. Bárcsak süllőimet se kéne noszogatni az efféle pózoláshoz... :o) Miután megörökítettük a nem mindennapi fogást, visszaeresztettem közegébe, hogy eszeveszett tempóban vegye újra birtokba hínár palotáját. Nagyon örültem ennek a sügérnek, bár 22 centijével nem került fel a toplistámra, de mivel nem szoktam csapóra horgászni, igen ritka vendég nálam a horgon. És persze, ez a kősüllőre is igaz. Jó ha egy évben egyet fogok ezekből a halfajokból, így számomra rendkívül értékes fogások.

 

A késő délután viharos széllel érkező hidegfrontot hozott, mitől sajnos elmaradoztak a kapások. Roland barátomnak még a szürkület adott egy kisebb süllőt. Nagyon boldog volt, hiszen ez volt élete első tüskés hátúja. Bár, a mai napon nem emeltünk partra kapitális halakat, úgy gondolom, minden fogásunk különleges volt és ez örömmel töltött el minket. Sötétben indultunk el hazafelé. Miközben hátunk mögött hagytuk a Balatont, már tervezgettük a jövő évi visszatérést. Biztosan tartogat ez a csodás víz számunkra is egyet-egyet azokból az alkaromnyi kősüllőiből... ;o)

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »